Díszlet: Lőrincz Gyula

Jelmez: Szakács Ágnes

Mozgás: Kozma Attila

Rendező: Selmeczi György

Az opera cselekménye

Első felvonás

1. KÉP

Tábory Elemér, a gimnázium eminens diákja és családjának büszkesége, egy verőfényes reggelen szörnyű álomból ébred: álmában asztalosinas volt, akit ütöttek-vertek. Hiába próbálja megosztani szorongató érzéseit családjával, apja figyelmezteti: szedje össze magát. A család az évzáróra, utána pedig a Ligetbe, majálisra készül, melynek szenzációja a bagdadi bábszínház érkezése.

2. KÉP

Az asztalosműhelyben az Inast kiverik az ágyból. Élete csupa nyomorúság: csak verés és megszégyenítés jut osztályrészéül. Keservei elől az alvásba menekül: álmában van egy másik, jobb élete, ahol senki sem veri és még neve is van. Az Inas akaratlanul tanúja annak, hogy a Fősegéd a Mestere feleségét fogdossa. Elzavarják, a Fősegéd azért utána ered.

3. KÉP

A majálison az érettségit ünneplő diáktársaival ellentétben Elemér szorongva gondol a férfivá érésre. Ahogy felidézi mocskos álmát, egyszerre az inas is megjelenik. Amilyen gyorsan megjelent, úgy el is tűnik a földön talált pénztárcát zsebre rakva. Az édesanyja és a családi barát Hadnagy flörtjén megundorodó Elemért egy örömlány, Sylvia szólítja le. Elérkezett a férfiasság próbája: a fiú leküzdi zavarát, s nem utasítja el Sylvia közeledését. Ekkor a Kikiáltó bejelenti a Bagdadi Bábszínház előadását.

KÖZJÁTÉK

A mesebeli történet szerint a Kalifa és a Nagyvezír varázsport vásárolnak. Aki szippant belőle és kimondja a varázsszót, állattá változik. De aki állatalakban elneveti magát, az elfelejti a varázsigét, és örökre állat marad. A Kalifa és a Nagyvezír gólyává változik, és bekövetkezik, amitől óva intették őket. A varázslat be is teljesül rajtuk, és a gólyalétből nincsen visszaút...

3. KÉP

(folytatás) Elemér és az Inas nem nézik tovább a bábjátékot: azonnal magukra ismernek a történetben, hiszen mindkettőjüknek van egy homályosan felsejlő másik élete. Ám amíg Elemér feledni, az Inas megtalálni szeretné álombeli önmagát. Rémálmai elől Elemér Sylvia karjaiba menekül. Az Inas elalszik, remélve, hogy egy újabb álom többet árul el másik énjéről.

4. KÉP

A garniszállóban Elemér először idegenkedve nézi a vetkőző Sylviát, majd enged sürgető vágyainak: megismeri a szerelmi beteljesülést. Míg Elemér önmagától megundorodva távozik az örömlánytól, az Inas sóvárgással a szívében ébred: álmában egy gyönyörű nőkarjaiban férfi lett. Sylvia teljes társadalmi panoptikum előtt a fiúk iránti szenvedélyéről énekel.

II. Felvonás

5. KÉP

Az Inas a Ligetben alszik. Itt talál rá a Fősegéd, és leleplezi a majálison elemelt idegen pénztárca miatt . Az Inas rögtön visszavág: ismeri a Mesterné és a Fősegéd titkát. A felelet azonnal kiábrándítja: ki hinne neki? A Fősegéd megzsarolja az inast: vagy visszatér a műhelybe és lop neki a Mester pénzéből, vagy feljelenti a rendőrségen.

6. KÉP

Elemér kínzó álmai elől Velencébe utazik. Mivel nem tud szabadulni rémálmától, örök ébrenlétre kárhoztatná magát. Szörnyű látomások gyötrik, teljes elkeseredettségében már az öngyilkosságra gondol, amikor megpillantja Etelkát: lehet, hogy mégis van remény?

7. KÉP

Az Inas kilátástalan élete elől Sylviához menekül. Az együtt-töltött éjszaka után rájuk ront a Fősegéd, és az Inason követeli a Mestertől lopott pénzt. Az Inas ellenszegül, ekkor megjelenik a Mester is. A Fősegéd lopással vádolja az Inast, aki előbb leleplezi a Mesterné és a Fősegéd viszonyát, majd elmenekül.

8. KÉP

A varázsos Velencében Elemér és Etelka egymásra talál. Elemér először említi szerelmének a benne lakozó poklot. Etelka szerelmes áriával vigasztalja: az ember legbelül mindig magányos, de ő nem hagyja el Elemért.

9. KÉP

Az Inas visszatér Sylviához a kávéházba. Mindössze egyetlen éjszakáért esdekel, aztán történjék bármi. Sötét, halál-tónusú tangóban forrnak össze.

10. KÉP

Elemér utolsó reménye Etelka, akivel megosztja titkát. A lány azt tanácsolja Elemérnek, álmában vegye rá az inast, hogy ölje meg magát: így megszabadulhat gonosz énjétől. Elemér megfogadja a lány szavait.

11. KÉP

A táncból visszatérő Inas pezsgőt rendel, és vastag bankóköteget lobogtat a hitetlenkedő pincér orra előtt. Mivel a pincér lopásra gyanakszik, értesíti a rendőrséget. A vonakodó Sylviát az Inas az öltözőbe rángatja, és megfojtja. Elemér magára szegezi a pisztolyt, a lövéshez értünk, melyet a kezdéskor hallottunk.

Ne mondj le semmiről! Minden lemondás egy kis halál...